Hippi modernizmus, azaz harc az utópiáért

Szerző: 
Forrás: 
2015.11.18.
Ira Cohen: Jimi Hendrix, 1968 - Fotó: Courtesy Ira Cohen Archive, LLC©

A hippi mozgalom újraértelmezésére és mai kontextusban való hatásvizsgálatára vállalkozik a Walker Art Center október végén nyíló izgalmas kiállítása, Minneapolisban.

A Walker Art Center szervezésében és a Berkeley Művészeti Múzeum/Pacific Film Archívum támogatásával megvalósuló tárlat az 1960-as és az 1970-es évek elejének underground kultúráját - művészetét, építészetét és designját - veszi górcső alá, friss, újszerű megközelítésben.

Corita Kent: Yellow Submarine, 1967 - Fotó: Joshua White

A mozgalom – amellett, hogy talán az egyik legszebb és legfigyelemreméltóbb utópia volt a nyugati társadalmak történetében - nem múlt el nyomtalanul. Bizonyítják ezt a hippi szellemében született, kortárs alkotások, irodalmi művek és filmek tucatjai is.

Judith Willimas: Payne's Gray, 1966 - Fotó: Howard Ursuliak

De a hippi túlmutat a művészi hatásokon, és szellemisége máig átszövi gondolkodásunkat, ideáinkat, szinte az élet valamennyi területén.  Hiszen a mozgalom radikális kísérletei, művészeti újításai, technológiai, ökológiai és politikai utópiái nélkül a modern, nyugati társadalmak számos vívmánya sem létezne. Kezdve az öko-mozgalmakon át a polgári-emberi jogok számos kérdéséig és a vallási-kulturális sokszínűséggel szembeni toleranciáig.

Haus-Rucker-CO: Environment Transformer/Fliegenkopf, 1968 - Fotó: Ben Rose: Cortesy Archive Zamp Kelp
Arhizoom Associati: Superonda Sofa, 1966 - Fotó: Archive Centro Studi Poltranova ©

És ezen a mozgalom vadhajtásai sem változtatnak. Ahogy az a tény sem, hogy a 70-es évek végétől a mozgalom – a fogyasztói társadalom nyomása alatt - mind inkább elveszítette életerejét, s a virággyerekek jelentős része a dübörgő mozgalom lecsendesedése után alig néhány évvel, maga is jól szituált, kertvárosi polgárrá, avagy sikeres üzletasszonnyá konszolidálódott.

Hélio Oiticica and Neuville D'Almeida, CC5 Hendrixwar/Cosmococa Programa-in-Progress, 1975 - Fotó: Collection Walker Art Center ©

A tárlat – lebilincselő és meghökkentő installációkon, képző-és iparművészeti alkotásokon, az adott korszak jellegzetes design termékein, valamint művészi fotókon és archív felvételeken keresztül – minden korábbinál átfogóbb képet nyújt a mozgalomról. A kiállítással egyidejűleg ráadásul egy terjedelmes katalógus is kiadásra kerül, melynek szerzője maga a kurátor: Andrew Blauwelt művészettörténész.
A tárlatnak – ahogy magának a korszaknak is – az egyik szervezőeleme, ill. jelképes üzenete Timothy Leary híres mantrája, a „Turn On, Turn In, Drop Out!”

Ken Isaac: Superchair, 1967 - Fotó: Courtesty the artist ©

A közönség a tárgyakon, kísérleti filmeken, zenéken keresztül képet formálhat a mozgalom megújító, minden „régit, elavultat” megreformáló eszmeiségéről. A háború, a fennálló rend és a megmerevedett hierarchia ellen tiltakozó, és a flower-power nevében békét, toleranciát, szabad gondolkodást s szabad szerelmet hirdető ideológiákról. Csakúgy, mint az új közösségi/együttélési és alternatív megélhetési formákról, a természet védelmét követelő ökológiai mozgalmakról, az új médiáról, de nem különben a hippik körében általánosan elterjedt, tudatmódosító szerek használatáról és - művészi produktumokban is érzékelhető - hatásáról. Egyszóval az utópiáról, melynek célja a művészet és az élet egyesítése volt.

Sheila Levrant de Bretteville, Women is Design: The Next Decade, 1975 - Fotó: Cortesy Sheila Levant de Bretteville ©
Clay Geerdes: The Cockettes Go Shopping, 1972 - Fotó: Estate of Clay Geerdes ©
Isaac Abrams, Hello Dali, 1965 - Fotó: Courtesty the artist ©

 

Balogh Adrienn Beáta belsőépítész, enteriőrtervező munkája az a Budapest belvárosában nemrég megnyílt H2O Budapest iroda, amelynek formája két fő irányvonalat ötvöz: a meeting studio és az open-office koncepciójáét.

Gáspár Bonta belsőépítész, designer rögtön meglátta a szépséget a budai ingatlanban, a feladat az volt, hogy mindezt fel is tárja a történelem rétegei alól. A végeredmény egy barátságos hangulatú, modern otthon lett.

A nemzetközi szinten elismert divattervező új területeken is kipróbálja alkotói kreativitását a divat mellett. Milyen tervei vannak? Miről szól regényének második kötete? Náray Tamással budapesti szalonjában beszélgettünk.

A jövő építészete nem uralja a természetet, hanem alárendeli magát neki, így kihasználva az előnyeit: a fenntartható építészet integrálódik a természetes környezetbe és kiegyensúlyozott kölcsönhatásban él vele.  

Képes adatbázis ajánló

Pohárkészlet

Pohárkészlet

Forrás: 
Ponton Galéria