Modernista budai villaenteriőr – Somlai Tibor tervezésében

Impozáns ülőbútorok által két részre osztott, tágas nappali (Somlai Tibor – Villa Budán I.) - Fotó: Székely Péter

Somlai Tibor 1980-ban végzett ipari formatervezőként, azonban az ismertséget leginkább belsőépítészeti munkássága, illetve e témában kiadott könyvei („Tér és Idő”, „Távol és Közel”, „Volt és Nincs”, „Fent és Lent” – Corvina kiadó) hozták meg a számára. A szerző 20. századi belsőépítészetet feldolgozó kötetei remek inspirációs forrásul szolgálhatnak leendő házépítők számára, ahogyan az itt látható, élhetően tágas budai villa tulajdonosai, a projekt megrendelői is Tibor egyik könyvével a hónuk alatt érkeztek meg hozzá, azokkal a részletekkel, amik a legjobban tetszettek nekik.

A tágas és modern otthonon jól érződik a „Tér és Idő” kötetbeli, két világháború közötti villák stílusának hatása.

Az egész megrendelés úgy indult, - kezdi a beszélgetést Tibor, - hogy a megrendelő fiatal házaspár hónuk alatt egy preparált Tér és Idő kötettel érkezett hozzám.

Olvasó – és dolgozó sarok, nyitott, lebegő könyvespolccal és szekreterrel (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

Maga a ház abszolút modern - 21. századi modern épület - melyet a Turányi Építész Iroda tervezett.

Sőt, amikor engem megbíztak, még nem is volt készen a ház építészeti tervezése, így a belső térelrendezést már velük együtt, közösen hoztuk létre.

A láthatóan tágas előtér, és előszoba az emeletre vezető lépcsőkkel (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

A megrendelő kérése tehát a könyvben bejelölt részletek alapján, illetve a közös beszélgetés után egyértelművé vált: érezni lehessen a 30-as évekbeli modern, nagyon sima berendezési stílust, amire manapság azt szokták mondani, hogy Bauhaus… pedig ennek a Bauhause-hoz semmi köze – általában csak annyi köze van, hogy ugyanabban az időben készült.

Igazán szép, tágas, élhető otthont láthatunk. Hogyan néz ki az épület belső elrendezése, illetve mit lehet tudni a méreteiről?

Valóban, ez egy tágas ház, de nem óriási, körülbelül 110 négyzetméter lehet: egy normál, lakható, kellemes - mondhatjuk úgy is, hogy emberi léptékű - házbelső. A dupla belmagasságú tér alaprajzilag négy négyzetre bontható, melyből kettő a nappali (ülőbútorokkal elválasztva), a másik két rész pedig a konyha és az ebédlő.

Tágas, és több funkciót magában foglaló nappali, egyedi bútorokkal (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

A dupla terű nappalit a kétfelé néző kanapé választja ketté, majd innen nyílik a konyha és az ebédlő, a 30-as évek stílusában készült ülősarokkal és tálalóval. Az emeleti részen van három, normál méretű hálószoba egy kisebb és egy nagyobb fürdőszobával.

Hangulatos étkező, kárpitozott sarokpaddal és egyedi lámpatestekkel (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter
Közeli részletkép az étkezőről (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter
Tágas, világos fürdőszoba fekete fehér gumi padlóval és üveg falburkolattal. (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

Milyen különlegességeket tudna leginkább kiemelni, melyek Ön szerint az enteriőr igazán figyelemreméltó részletei?

Az egyik lényeges pontja a térnek az a lebegő könyvszekrény-fal, ami a nagy nappalinak a legvégén található. Ide lett még beintegrálva egy kisebb szekrény, ami a 3 alapszínnel (sárga, kék és piros) festett, méghozzá egy különleges eljárás szerint!

A nappali részletképe, a három alapszínben festett (lakcsiszolt) kisszekrénnyel (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

Nagyon jellemző volt a két világháború között, hogy a furnérozott bútorokat kombinálták a festett bútorokkal. Pl. egy olyan szekrényt képzeljünk el, aminek a teste (korpusza) furnérozott fából készült – de az ajtók festettek voltak, egy különleges, lakkcsiszolásnak nevezett eljárás szerint.

Ez egy nagyon alapos és drága eljárás: először festettek, majd csiszoltak, majd ismét festettek, és csiszoltak, majd többször megismételték a folyamatot, amíg egy rendkívül finom, lakkozott és festett felületet kaptak.

Valóban figyelemreméltó, korhű, egyedi bútorok teszik különlegessé a berendezést.

Van itt néhány olyan dolog, részlet, aminek semmi köze ehhez a két háború közötti modernizmushoz… Például a két egyedi kanapé, melyeket egymásnak háttal helyeztem el, közöttük a hangforrásokat rejtő fekete szekrénnyel és egy hosszú, egyedi hangulatlámpával.

Nappali részlet – a két, egymásnak háttal fordított kanapé közrefogja a hangulatvilágítást adó lámpatestet (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

Visszatérve a könyvespolchoz, annak a bárszekrénnyel ellentétes sarkában egy szekretert terveztem a 30-as évek stílusában. Ez a bútortípus ma reneszánszát éli, amikor is szinte mindenki egy laptoppal az ölében dolgozik – ezért nagyon praktikus dolgozósaroknak, hiszen ha az ember lenyitja a szekreter lapját, akkor tud azon dolgozni, majd a munka végeztével egyszerűen csak visszazárja, és újra tökéletes rend uralkodik az enteriőrben.

Dolgozósarok – kinyitott szekreterrel, mely a mai lakásokban reneszánszát élheti… (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

Mind a szekretert, mind pedig az egész polcrendszert én terveztem a 30-as évek stílusában - ezek mind ide készített, egyedi bútorok – ahogyan annak idején, a 30-as években is szinte mindig az adott helyre tervezték és egyedileg gyártották le a bútorokat.

A sárga csővázas szék korabeli, 30-as évekből való bútor – feltehetőleg Kósa Zoltán terve.

A lámpák is mind ide készített, egyedi világítótestek, a dupla belmagasságú térben egy-két méter magas fénycsöves lámpa nyers színű textil bevonattal.

Érdekes még az előszobában lévő színes, fekete-piros mintás tapéta. Ez a minta nagyon tetszett a megbízóknak, melyet egy másik könyvemben az 50-es, 60-as illetve 70-es évek belsőépítészetéről szóló, Távol és Közel című kötetben láttak. A textilt Bódy Irén tervezte.

Előszoba – egyedileg készített tapétával(Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

A Bódy Irén által, az 50-es években tervezett függönyminta alapján készült el a konyhát elválasztó tólóajtó üvege is, savmarásos eljárással.

A Zsolnay csempével díszített uszoda helyiség (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

Szintén különleges még az étkezőben lévő tálalószekrény, melynek felső része egy eredeti, 30-as évekbeli darab, melyhez én terveztem az alsó részt. A tálalószekrény középső részén egy átadó ablak lett kialakítva a konyha felőli oldalon. Ugyanazokból az anyagokból készült, az alsó rész kerti dió furnérozással a fenti régihez hasonlóan, fedlapján linóleum betéttel– ahogyan ez a 30-as években szokás volt - az egész bútorhoz terveztem a „fülkét”, amelyben el lett helyezve.

Az előszobai tapéta egyedi savmart mintája a konyhát elválasztó ajtón is megjelenik (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

Számos egyedi, művészi megmunkálású darab kapott itt helyet, idézve a 30-as évek stílusát, ugyanakkor a mai kor elvárásainak tökéletesen megfelelve, ettől a kettősségtől lett páratlanul egyedi ez az enteriőr.

A kétszer 16 nm-es egységre osztott, többfunkciós nappali (Somlai Tibor – Villa Budán) - Fotó: Székely Péter

 

Pascal Rita enteriőrtervezővel és lakásvásárlási tanácsadóval beszélgettünk annak az egy évvel ezelőtt átadott munkájának kapcsán, ahol megrendelője egy külföldi turistáknak kiadásra szánt ingatlan felújítására kérte fel.

A design értelme nem csupán az esztétikus kinézetben rejlik, hanem a praktikumban is. Az alábbi három használati tárgy ötlete más-más országban született meg és különböző funkciókat szolgálnak, közös azonban bennük a „design gondolkodás”, amely egyesíti az ízléses kinézetet és a használhatóságot.

Cathrine Remizov terveit dícsérik a kellemes, élhető terek, mely nem kis kihívás még egy kreatív, ügyes tervezőnek sem: a garzonlakás ugyanis alig több, mint 20 négyzetméter…

A neves olasz építésztervező, Massimo Iosa Ghini a fenntarthatóság, az esztétikum és a költségtakarékosság jegyében tevezte meg saját otthonát és tervezőirodáját.

Képes adatbázis ajánló