Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

High-tech építészet

High-tech építészet
A huszadik század nyolcvanas éveinek az elején robbant be a High-tech építészet, amely  késői modernizmus egyik irányzata.

Nagy hatással volt a High-tech építészetre a pop-művészet, a „strukturális expresszionizmus”, a jellegzetes a sci-fi műfajban fellelhető illusztrációk és az építészeti technológiai újdonságok, amelyek design szempontból is izgalmas motívumokat tartalmaztak.

A mozgalmat nagyban befolyásolta a mérnöki munka és az új technológia, amelynek fő vonásai az ipari anyagok használata és a szerkezet kifejezése,- High-tech építészet követői acélüveg épületeket terveznek, amelyeken a modern technika megjelenéseként kivülről is láthatóvá teszik a funkcionális elemeket, például a statikai szerkezeteket, csöveket, villamosáram-vezetékeket, szellőző-csatornákat, lifteket. Ezért az izgalmas design és az új technológia hatására a High Tech olyan stílus, amely hangsúlyozza az épület felépítését.

Ebben a stílusban épült a párizsi Pompidou központ 1977-ben (tervezte Renzo Piano és Richard Rogers),

a londoni Lloyd's-ház (1978-ban tervezte Rogers),

amelyek felhívták a világ figyelmét erre a stílusra.

A stílus kötelező tulajdonsága a legmodernebb technológia – az adott kornak megfelelően -, a vonalak egyszerűsége, szigorúsága és tisztasága. Előszerettel használja az úgynevezett „ipari” jellegű anyagokat, üvegből, betonból és fémből készült elemeket használnak, melyeket design elmeként is használ. A High-tech építészet  tipikus szinei a fémes, fekete, fehér és a szürke. A stílus kötelező tulajdonsága a legmodernebb technológia, amely mindenhol megtalálható, a high-tech stílusban nem szokás elrejteni a csöves szerkezeteket és a különböző vezetékeket, statikai struktúrákat.

 


A csúcstechnológia stílusával azonosított legismertebb építészek közül Norman Foster, Richard Rogers, Renzo Piano, Michael Hopkins és Jean Nouvel.

Vissza a MAGAZIN oldalra