Energia Design, az intelligens épülettervezés - Prof. Dr. Kistelegdi István

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

Izgalmasan egyedi, tudományos innováció:  Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítésszel beszélgettünk arról az épületfizikai szimulációkkal támogatott tervezési módszerről, melyet Energia Design néven pár évvel ezelőtt szabadalmaztatott is a Pécsi Tudományegyetem.

Ha jól tudom, hazánkban az első intelligens lakóház projekt terveit készítetted el, melyeknek mindenre kiterjedő szimulációs fázisát komoly kutatások előzték meg. Mit lehet tudni minderről bővebben?

Nos, véleményem szerint intelligens ház nem létezik – hanem intelligens tervezés létezik! Attól lesz intelligens a ház, hogy egy már nagyon átgondolt, komplex tervezés előzi meg annak a kialakítását.

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

Egy intelligens tervezés pedig azt jelenti, hogy a lakás több energiát ad, mint visz. Tehát több energiát tud termelni, mint vinni az üzemeltetés folyamán. Az épület nagyon kímélő, környezetbarát anyagokból, esetenként bioanyagokból van előállítva, tehát a károsanyag-kibocsátása alacsony, vagy akár nulla ezeknek az anyagoknak. Tehát egészségesebb, és kifejezetten komfortos az épület, ugyanakkor – mint az előbb említettem – pluszos az energiamérleg, tehát többet hoz, mint visz.

Több mint egy évtizedes, komoly munka van emögött az új tervezési módszer mögött, melyet néhány esztendeje „Energia Design” néven szabadalmaztatott is a Pécsi Tudományegyetem. Honnan gyűjtöttek mindehhez tapasztalatot, forrást, illetve mit takar pontosan ez az „Energia Design”?

13 évet éltem, majd a tanulmányaim befejezése után 5 évet dolgoztam Németországban, s itt kezdtem el doktorálni, kutatni. Mindig is érdekelt a „többlet” az építészetben: ne csak szintjeiben, és esztétikájában legyen meg jól megtervezve egy épület, és funkcionálisan legyenek a helyiségek jól elosztva, hanem tudjon valamivel többet is az épület: legyen fenntartható a legmesszemenőbb értelemben.

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

A Kasseli Egyetemen pedig igazi példaképekre találtam Thomas Herzog müncheni építész személyében, akinek az éghajlati körülményekre, valamint az azokhoz kacsolódó megfelelő energiahasználatra koncentráló munkássága lenyűgözött, ahogyan szintúgy példaképként hatott rám Gerhard Hausladen épületgépész is. Majd hazajöttem 2005-ben, és elkezdtem dolgozni a Pécsi Tudományegyetemen oktató – illetve kutatóépítészként.

Az építészek általában kapnak egy megbízást a megrendelőtől, s megtervezik az épületet. Engem azonban mindig is érdekelt az a többlet teljesítmény egy házban, ahogyan izgatott maga a prototípus téma is: Mi az, amit ez eddig még senki nem csinált?

Nem azért, hogy én legyek az első e téren, hanem azért, hogy valami jót tudjak az emberiség számára létrehozni, s eközben élvezzem is – hiszen mindig is borzasztóan érdekelt az új keresése: izgalmas kihívásnak tartom, és tartottam mindig is.

2008-ban már itthon oktattam, egyetemi docensként a Pécsi Tudományegyetemen, és Münchenbe visszajártam egy speciális, úgynevezett ClimaDesign képzésre, mely egy két éves, nagyon intenzív képzés. 2010-ben végeztem, mint „ClimaDesigner”.

Itt, a müncheni egyetem képzésén – egy energiapluszos épületet terveztem, ez volt a diplomamunkám témája – mely egy valós, reális projekt volt Komlón, a RATI Kft-nek a 2500 négyzetméteres ipari – és irodaépülete. A vizsgaterv azután meg is valósult, s később díjakat is nyert.

Ebben a témában ugyanis az a lényeg, hogy ne csak egy jó, „öko-hatékony” házat csináljak. Sokkal fontosabb, hogy a három, legjelentősebb szempontot ötvözzem a munkámban, melyet nemzetközi szinten is csak kevesen csinálnak így: a komfortot, a környezet és az energia szempontjait egyforma intenzitással és maximális hozzáértéssel kezeljük.  Az ilyen házak gyakran plusz energiás vagy ténylegesen nullenergiás épületek…

Ezt a know how-t azután továbbvittem – az egyedi esetből az általánosítás felé haladva - és ennek alapján egy módszert dolgoztam ki arra, hogy hogyan lehet pluszenergiás házakat építeni. Milyen anyagokat, lépéseket, technikákat kell alkalmazni, milyen dolgokat kell megfontolni?

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

Majd ezt a Pécsi Tudományegyetem – mint know-how-t – levédette, és azóta itthon csináljuk, folyamatosan fejlesztve tovább a módszert, melynek elismeréseként sikerült elnyerni 2015-ben a Gábor Dénes díjat.

Kíváncsi lennék arra, hogy egy építészeti program - mely a designra épül – mi mindet vesz figyelembe az épületek tervezése során? Nyilván a geometria, a tájolás, a tömegforma képzés, az anyagok, szerkezetek, fény… ezekkel kapcsolatban egy pár szót tudna nekünk mesélni?

Kicsit átfordítanám, és úgy válaszolnék, hogy - egy normál konvencionális építészeti – legyen az külső – vagy belsőépítészeti – tervezés folyamán azt veszik figyelembe, hogy a funkcióhoz az adott forma passzoljon, a funkció nagyon gyakorlatias és jól működő legyen, miközben annak megjelenése is esztétikus legyen.

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

A görögöknél a technika (technos) kifejezés, - ami mára ugyan már egy technokrata, majdnem pejoratív értelmezést kapott – az náluk még az anyaggal való művészi szintű bánásmód volt. Vagyis, az ókori görögöknél még a művészet és a technológia ugyanazt jelentette.

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

Én ezért is hívom Energia Designnak, mert azt tartom fontosnak, hogy a funkció és a forma fontossága mellett az energia, a műszaki tartalom és a működés szintén nagyon jó legyen. És itt van a váltás!

A nagy váltás az az, hogy egy építész nem tudja pontosan, mennyi fény van az épületben, mennyi hő, menyi páratartalom...  

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

A fényviszonyokat is csak úgy vizuálisan, körülbelül tudja meghatározni. Mi történik egész pontosan, ha árnyékolok?

Mit tudnék még kihozni az üvegezett homlokzatokból, vagy milyen környezeti energiákat tudnék még itt hasznosítani, és annak milyen vonzata van az épület belsőépítészetére?

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

Belsőépítészetileg például - ha a padlóval illetve a fallal is - fűtök és hűtök, akkor nem lehet a falra csak úgy, mindenféle dolgot rátenni gondolkodás nélkül, hanem nagyon logikusan végig kell gondolni mindent. Hiszen ebben az esetben itt egy hőleadó felületem van, oda nem tehetek be csak úgy egy bútort  vagy nem fúrhatok bárhová képeket a falra.

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

Vagyis, minden építészeti, energetikai dolognak megvannak a vonzatai, és a kérdés, hogy ezeket hogy tudom majd integrálni az épületbe, hogy mind a tájolás, mind a tömegforma stimmeljen, és még az arányok is rendben legyenek.

Egy helyiségnek például van, hogy nagyon jót tenne, nagyon szépen mutatna, ha azt teljesen beüvegeznénk - de akkor lényegesen megnő a fűtési és hűtési igény! Hol van itt a találkozás a kettő között? Hol van az, hogy energia szintjén is jó legyen a megoldásom, meg design-esztétika szempontjából is?

Hogyan legyen egyszerre szép is, kényelmes is, illetve komfortos is: komfort alatt értem azt is, hogy hó végén, ha jön az a bizonyos „sárga cetli”, akkor azon lehetőleg minél kevesebb szám szerepeljen… Ergo, kevés legyen az épület üzemeltetési költsége. Ezt hogyan lehet összehozni?

Ez olyan, akár egy magas sarkú cipő a nőknél: nagyon elegáns vonzó elegancia, de nem biztos, hogy arra való, hogy több kilométert megtegyünk komfortosan. És ha ezt összehasonlítom egy futócipővel, ami nagyon kényelmes, több kilométert lehet gyalogolni benne - ez pedig minden, csak nem elegáns!

Ezt a példát, elméletet pedig - ha épületekre átültetjük, akkor, ha megnézek egy gyönyörű üvegpalotát, csillog-villog, high-tech szerkezetekkel ellátva, viszont eszméletlen drága az üzemeltetése: hogy nyáron is kellemesen hűvös, télen pedig meleg lehessen a belső helyiségben.

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

De ha megnézek egy tipikus energetikailag jó színvonalú épületet vagy átlagos passzívházat, ami pedig nagyon kényelmes, és alig fogyaszt energiát – ám ezekből meg az esztétikai design hiányzik sokszor. Ezt a kettőt össze lehetne hozni, és mi ezt próbáljuk. Ezt jelenti az Energia Design.

Milyen épületeken alkalmazható az Önök által kifejlesztett Energia Design módszer? Olvastam arról, hogy új és régi épületekre, de akár nagyobb léptékű csarnokok, gyárak, irodaépületekre is lehet alkalmazni…

Igen, röviden és tömören minden épületre alkalmazható! Nyilván a különböző funkciójú épületek –lakó-funkció, irodaház, középület, vagy ipari épületek - különböző igényekkel rendelkeznek. A módszer tehát ugyanaz, ám az eredmény az mindig más lesz.

Egy példát hadd mondjak, hogy jobban értsük: ahogyan a lakóépületekben a fűtés a nagy probléma – nem a hűtés, addig egy irodaháznál éppen fordítva van: ott nem a fűtés a gond, hanem a hűtés, hiszen itt egészen más, napszakokban és más intenzitással használják ezeket az épületeket.

Intelligens családi ház Pécsett – az első komplex szimulációs kísérlet Magyarországon (Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész egyedi tervei és tudományos innovációja alapján) - Fotó: Szatlóczki Dóra Lilla

Ha már konkrét példáknál járunk: olvastam arról, hogy az első hazai példája ennek az innovációnak a Komlói gyár volt, melyet említett is Ön a beszélgetés elején. Majd ezt követte a tavaly elkészült Pécsi lakóház-felújítás is, itt a ház a 70-es években épült. Mennyire volt jó állapotban, illetve mi mindent kellett rajta átalakítani, hogy megfeleljen az EnergiaDesign szempontoknak?

Teljes körű felújítás történt itt természetesen, nagyon odafigyelve az anyagokra, az egészség és a komfort szempontjaira, mindezt persze a funkció alapvető figyelembevételével. Átalakítottuk a teljes tér elrendezést, a szobákat. A válaszfalakat is áthelyeztük. Egy nagyon intenzív hőszigetelt épületburkot kialakítva, az épület hatékony geotermikus hőszivattyúval és napelemmel, valamint hővisszanyerős komfortszellőzéssel üzemeltetett gépészete minimális fogyasztású, melyet a napelemes rendszerrel fedezünk. Sőt, a napelemek reményeink szerint többet is képesek termelni, mint fogyasztani. A fűtés és hűtés a belsőben vályog vakolattal ellátott falakkal, mennyezeti felületekkel és a padlófűtéssel működik. Mindez az első év használata után fog kiderülni.

Egy legfrissebb, nemrég megvalósult házunk Pakson például, különleges mozgatható homlokzattal és tetővel rendelkezik. A külső homlokzati falon egy hőszigetelt burokszerkezet csúszik rá egy vályog irodaépületre, mely télen szigetel, nyáron pedig - elcsúsztatva az épület üvegcsarnokára – árnyékol. Vagyis, a külső homlokzat fala egyúttal egy hőszigetelő, árnyékoló és tavasszal és ősszel pedig tornác teret kialakító előtetőként működik, ugyanis az épület üvegcsarnoka elé tolható.

Amikor bejönnek a többnapos őszi esőzések – hogyan védhetjük és díszíthetjük egyszerre a házat? A japánok remek megoldást találtak ki, hogy félelem helyett inkább ámulatba ejtsék a városlakókat: ez az "esőlánc", mely nem csupán egy egyszerű vízelvezető. Ez művészet és kultúra a javából - a mai technikákkal, ám a régi hagyományok nyomán...

A DOT for You egy magyar design-márka, melynek fő profilja prémium minőségű noteszek tervezése és kivitelezése. Legújabb terméküket Enyedi Ildikó “Testről és lélekről” című Arany Medve-díjas filmjéhez készítették a filmet forgalmazó Mozinettel közös együttműködésben.

Budapesten az eddigiektől gyökeresen eltérő, új lakóformát és az ezzel együtt járó, a szárazfölditől eltérő vízi életmódot álmodott meg Vági Oszkár és Cserháti Csinszka. 

Mit jelent a „parametrikus” kifejezés a formatervezés kontextusában, és mi köze van az algoritmusoknak az építészethez? Cikkünkben ezt igyekszünk feltárni.

Képes adatbázis ajánló

Felüljáró, Mumbai, 2007

Felüljáró, Mumbai, 2007

Forrás: 
X6 Galéria