Gigantikus virág-installációk Jeruzsálemben

Szerző: 
Forrás: 
2015.12.11.
Warde projekt - Fotó: Fotó: Dor Kedmi, HQ Architects©

Hatalmas méretű, a járókelőkkel együtt mozgó virágokkal keltették új életre a jeruzsálemi Wallero teret a HQ Architects építészei.

A városok, ill. az ipari területek folyamatos növekedésének/átalakulásának mintegy negatív mellékhatásai az elhanyagolt, pusztulásnak indult vagy épp lepusztult városrészek-terek, melyek kiesnek az adott település vérkeringéséből. Ezek a leromlott állapotú helyek világszerte komoly gondot, de egyúttal kihívást is jelentenek a város vezetése és a művészek-designerek számára, akik szerencsés esetben együtt keresnek választ arra a kérdésre, vajon hogyan lehetne új életre kelteni a „halott színtereket”?

A Warde Square térképe - Fotó: HQ Architects©

Ez a szerencsés fordulat történt a jeruzsálemi Wallero tér esetében is, melyre a közelmúltban, egy meglepő ötlettel a HQ Architects építész stúdió tervezői csempésztek új színeket.
A város szívében lévő, szebb időket megélt tér az utóbbi években veszítette el korábbi „fényeit”. És - javarészt az ott működő, hatalmas nyílt piac és a forgalmas villamos vonal következtében - vált amolyan átutazási ponttá, ahol naponta több ezren áthaladnak ugyan, de el már nem időznek, hiszen kevés látványosság van, ami erre okot adhatna.
A megoldást ezúttal négy gigantikus virág jelentette, mely máris tucatjával vonzza a látogatókat, visszaadva a helyszín közösségi-tér jellegét.

A virág-installációk elhelyezkedése a térben - Fotó: HQ Architects©

A vörös pipacsra emlékeztető, mintegy 9 méter magas és 9 méter széles virág-installáció különlegességét, mérete mellett mindenekelőtt elevenségének és sajátos "kommunikációjának" köszönheti. E meglepő, derűs színfoltot jelentő virágok ugyanis együtt mozognak az arra elhaladó járókelőkkel és az előttük elzakatoló villamosokkal is. Ezáltal létrejön egy interaktív játék, mely arra készteti az embereket, hogy lépjenek közelebb, álljanak meg, és mozgásukkal vegyenek részt maguk is a tér formálásában. Hiszen az óriás virágok alakjának változása jelentős mértékben hozzájárul a tér teljes látképének átalakulásához.

Mindezt az installációk különleges szerkezete teszi lehetővé, ugyanis a felfújt textil virágok érzékelik a környezetből érkező hatásokat és arra reagálva nyitják, ill. csukják szirmaikat. A nyári forróságban pl. az alattuk megpihenő számára árnyékot vetnek, és szirmaikat csak a látogatók távozása után zárják be újra. De hasonlóképp menedéket nyújtanak egy váratlan zivatar esetében is.

A virágok új életre keltették a közösségi teret - Fotó: Fotó: Dor Kedmi, HQ Architects©

A legérdekesebb talán mégis az, ahogy e virágok a járókelők vagy épp a piacon vásárlók számára „figyelmeztető jeleket” adnak le arról, hogy jó lesz igyekezniük, ha szeretnék elérni a villamost. Az állomáshoz közeledő jármű hatására ugyanis a négy virág egyszerre nyitja ki szirmait.
A virágok este lámpaként funkcionálnak, és varázslatos látványt nyújtanak, puha, derengő fényeikkel, melyek a szirmok kinyílásával erősödnek.

A virágok éjszaka lámpaként is funkcionálnak - Fotó: Fotó: Dor Kedmi, HQ Architects©

 

A Tóth Project, Tóth László építészcsapata számára magától értetődő, hogy egy otthon külső és belső tereit teljes mértékben az építettő családra szabják, amihez szinte „bele kell bújni” az adott család életébe, hogy majdani lakóterük tökéletesen az ő kényelmüket szolgálja.

A nemzetközi szinten elismert divattervező új területeken is kipróbálja alkotói kreativitását a divat mellett. Milyen tervei vannak? Miről szól regényének második kötete? Náray Tamással budapesti szalonjában beszélgettünk.

A neves designer elárulta nekünk, hogy melyek a kedvenc tárgyai, milyen ékszereket, órákat, ruhákat visel, és milyen tervezői álmai vannak, amelyek még nem váltak valóra.

It's Always Tea-Time címmel nyílt nemzetközi kiállítás a Deák 17 Galériában, ahol 18 ország illusztrátora mutatja be Alíz Csodaországban témájú művét.

Képes adatbázis ajánló

Kamarazene, 80x60 cm, olaj, 1976

Kamarazene, 80x60 cm, olaj, 1976

Forrás: 
Farkas György katalógus, 2011, szerk. Kovács Gábor Zoltán