Szépen szól – interjú Mandel Róberttel

Szerző: 
2016.06.24.
Szépen szól – interjú Mandel Róberttel - Fotó: Gerhard ABA

Számos fesztivált és zenei rendezvény sorozatot hozott létre, új zenekara a GENEAMUS ENSEMBLE letűnt idők és a mai kor zenei hangzásvilágával kísérletezik, ám úgy tűnik neve mindörökre a tekerőlant életre keltésével fonódott össze.

Mennyire van más helyzetben az a zenész, aki a hangszereit is el tudja készíteni?

Had kezdjem egy idézettel, Sárosi Bálint, aki a népzene kutatók atyja, egyszer azt mondta, hogy „kedves Róbert, én magát azért irigylem, mert bár én sokat tudok a hangszerekről, meg tudom, hogy maga is, de maga tudja, hogy az enyv hogyan ragad”. Eredetileg valószínűleg neki meg Kodály, vagy a Bartók mondhatta, mert tőlük lehetett ilyen nagy dolgokat tanulni, de ezt Sárosi Bálint mondta nekem még a 70-es évek derekán. Ez olyan, mint amikor az ember megvesz egy használt házat, de nem tudja, hogy hol mennek a csövek a falban, és amikor baj van, fogalma sincs, hogy hova nyúljon. Én viszont a hangszereim legkisebb erezeti problémáit, a ragasztások minőségét, a nagyságát, minden egyes billentyűt kívülről-belülről ismerek.

Szeretek hangszert készíteni, mert közben elképesztő gondolatok suhannak át a fejemben. Egy tekerőlant egyetlen billentyűjéhez kell 30-40 perc. De ez folyamatos 30-40 perc munka megállás nélkül, reszelni, mérni, reszelni, mérni, csiszolni, reszelni…egy idő után az ember már ösztönösen csinálja, miközben gondolkozik. Aztán elérkezik egy pillanat, amikor egy gondolat és egy bizonyos része a billentyűnek hirtelen összetalálkozik. Amikor a hangszer kész van, ott van a kezemben, ránézek és felidéződik bennem az a gondolat. Ezek hatalmas dolgokat jelentenek számomra, amit egy zenész soha nem fog megtudni, mert, ha problémája van a hangszerével, csak beviszi a javítóhoz.

Szépen szól – interjú Mandel Róberttel - Fotó: Official

Hogyan jött a tekerőlant készítés ötlete?

Németországba vittek a szüleim csereüdültetésre, abban a családban ahol laktam, nagyon művelt, építész emberek voltak és szerették a zenét. Kérdezték, hogy van-e kedvem egy nagyon érdekes kirándulásra, Drezdában laktak, és onnét egy órás kényelmes autózással, egy Wartburggal eljutottunk egy Markneukirchen nevű kisvárosba. Azt mondták, hogy olyan gyönyörű hangszereket még sosem láttam, amilyenek abban a múzeumban vannak. 5000 hangszer tökéletesen restaurálva. Nem bírtam betelni a látvánnyal - az egész környéken hangszerkészítők éltek - tele voltak a tárolók olyan hangszerekkel, amilyeneket elképzelni sem tudtam. Egyszer csak egy fiatal szőke kislány elővett egy ilyen fura valamit, felcsatolta magára és elkezdte nyekergetni. Mondtam, hogy az nem létezik, hogy egy ilyen gyönyörű hangszer ilyen vacakul szóljon. Odamentem, megnéztem, láttam benne a kereket, láttam, hogy nyomkod valamit és megértettem, hogy a húrokat rövidíti. Amikor haza jöttünk a nagyapámat -aki szobrász volt - elkezdtem nyaggatni, hogy csináljunk egy ilyen hangszert. Nagyon nehezen állt kötélnek, de végül addig vacakoltam vele, míg végül egyszer döbbenettel tapasztaltam, hogy megszólalt, de nem is akárhogyan. 

Szépen szól – interjú Mandel Róberttel - Fotó: Official

Akkoriban még jártunk olyan házibulikba, ahol muzsikáltunk, és összebeszéltek a barátaim hátam mögött. Déry Jánosnak volt egy Ki Mit Tud Klub nevű, hetente ismétlődő eseménye, a Rottenbiller utcai KISZ Székházban. Egyszer csak kaptam egy levelet, hogy Kedves Mandel Róbert felkérjük, hogy ezt az új hangszert mutassa be. A barátaim jóvoltából úgy szerepelt a programban, hogy "gördülő nyenyere", ezzel léptem tizenhét évesen életem első színpadára. A közönség már előre kuncogott és nevetgélt, mire elővettem nagyapám óriási bőröndjéből a hangszerem. Pernye András, aki maga volt a zsűri, odajött hozzám utána: „Robi, te egy fantasztikus fiatalember vagy, gyere fel hozzám, én megmutatom, hogy milyen zenét kell ezzel játszani”. Így azután feljártam a Tanár úrhoz, akinél a teljes magyar zenei élet Czidra Lászlótól Kocsis Zoltán-ig vendégeskedett. Lerakott elém - akkor számomra ismeretlen darabokat- Boismortier, Vivaldi, Chedeville, Corrette, és mindenféle francia szerzőtől, hogy ezeket tanuljam meg. Nem is sejtettem, hogy ezen a hangszeren valaha meg is lehet valamit tanulni.

Más hangszert is készítettél?

Annak idején, amikor én az iskolába jártam, egy nagyon bizarr hangszer készítéséből kellett vizsgáznom és ez a cimbalom volt. Nem voltam nagy barátja, mert otthon a nagyszüleim a Jó ebédhez szól a nóta című rádióműsort hallgatták, amit én nem szerettem. A cimbalom a legősibb korokból származik, még a perzsák santur néven készítették, több ezer éve és mór közvetítéssel került Európába. Magyarországon az első nagyméretű cimbalmot, amely már asztal nagyságú volt, Schunda Venczel József készítette el. Arra gondoltam, hogy jó, sok faanyag van benne, megtanultam a famunkát, gyalulni, csiszolni, politúrozni, lakkozni, de még ott a műhelyben elkezdtem középkori vonós hangszereket is készíteni. Így szereltem fel a Mandel Quartettet hangszerekkel a legelején. Csináltam 15-20 középkori fidulát, rebeket, tromba marinát és egyéb hangszereket, nagy része még ma is meg van.

Azután nagyon elkezdett izgatni az elektroakusztikus, kísérleti hangszerek világa. Amikor a fém húr rezgése egy úgynevezett hangszedő segítségével, mint az elektromos gitárnál szólal meg. Azzal kísérleteztünk, hogy piezo mikrofont - amit bármire odatapaszthatsz - tettünk mindenre és így a környezetből vett rezgések összessége válik hallhatóvá. Hihetetlenül felhangdús, elképesztő dolgok szólaltak meg. Erről szól az új zenekarom, a GENEAMUS ENSEMBLE.

Már több sikeres bécsi és hazai koncert áll mögötted a GENEAMUS ENSEMBLE-vel, olyan csalókán ismerősnek is hangzik ez az elnevezés, de mégis mit jelent?

Az együttes neve Geneamus, latinos hangzású, ám valójában egy német mozaikszó. a Ge (geselschawt – társaság), a Ne (neue-új), az A (alte-régi), Mus (music-zene) így jött össze a Geneamus. Ezt megálmodtam, Ensemble Geneamus, olyan szépen szól, mindenkinek nagyon tetszett.

GENEAMUS ENSEMBLE - Fotó: Official

Az új zenekarunkkal az volt a célunk - nagyon látványosan bemutatva -, hogy az elektronikus számítógépes zene, hogyan találkozik a nagyon régi hangszerek hangjával. Összeismerkedtünk a bécsi "Universitat für Musik und darstellende Kunst" egyetem a dékánjával Dr. Johannes Kretz úrral, aki mellesleg ennek a kortárs zenei tanszaknak a vezetője. Meghívtuk őt a Bálna-béli koncertünkre, elő is adtuk az egyik darabját és annyira megtetszett neki az egész, látta, hogy mennyire nagy a sikert arat a bemutató, hogy meg hívott minket Bécsbe, ahol a Jopseph Haydn Saalban léptünk fel.

Szépen szól – interjú Mandel Róberttel - Fotó: Official

Mekkora szerepet játszik a színpadi muzsikálásban, hogy hogyan néz ki egy hangszer, egyáltalán lehet olyasmit mondani, hogy a hangszernek is van design-ja?

Vannak zenészek, akik úgy tartják, hogy teljesen mindegy, hogy hogyan néz ki egy hangszer, csak szóljon. Szerintem ez egyáltalán nem így van. Organológus vagyok, ami azt jelent, hogy hangszertörténész, számunkra a legfontosabb kérdés az úgynevezett Ikonográfia. Az adott kor művészeti alkotásainak tükrében látni a zene szerepét és hangulatát. Így az is kiderül, hogy a festmény, ami egy jelentet ábrázol, ahol a fűben ülnek, valaki gitározik és énekel közben a háttérben, egy bokorban erotikus események is zajlanak. Ilyen és hasonló formában köszön vissza ránk a 18. századi francia festészetből, teljesen életszerűen a zene. Valaki játszik lanton vagy gitározik, szól a dal és zajlik az élet, nem pisszegnek sértődötten, felhúzott orral a Zeneakadémián. Az egy hús-vér zene volt, ahol közben nyögött a nő és az állatok hangja is belevegyült. Mi így vettük fel az első barokk lemezünket a Hugaroton-nál Németh Pál és Hollós Máté irányításával, akik először megdöbbentek, de azt mondták végül, hogy jaj de jó, végre. Mi csináltuk az első állatfarmszerű barokk hangzást. A Barokk hangszerek kotkodácsoltak, nyikorogtak, ahogy kell és megszólalt az igazi francia barokk zene.

GENEAMUS ENSEMBLE (PROMO VIDEO)

Nagyon fontos a design, mert a zene, nem csak a muzsikus viselkedésétől látványos, hanem a színpadi megjelenéstől. Nagy sok esetben még a magát legokosabbnak hívő hangszertörténész sem tud választ adni, hogy bizonyos pengetős és vonós hangszereknek miért van olyan kacifántos formája, az egyiknek pillangó alakja van, a másiknak teljesen váratlanul piskóta formája, a harmadiknak gömbölyű a feneke, amikor tudjuk, hogy hangtanilag a legrosszabb, mert a gömbölyű az össze-vissza veri vissza a hangot, ezért lett a gitár is inkább lapos.

Mandel Róbert - Fotó: Gerhard ABA

Egészen furcsa egy orpharion, miért olyan kacifántos egy viola de mano, aminek semmi értelme nincs, mert pengetős mégis a vonónak képezték ki a bevágást. Tanulmányozva kiderül, hogy ez egykor volt vonós hangszert, egyszer valaki meg akarta csinálni pengetősre, hát fogta és a vonót lerakta és pengette. Van egy olyan hangszer, amit úgy hívnak, hogy tromba marina. Ez egy húros hangszer. A képen azt látjuk, hogy van egy kb. másfél-két méter hosszú, fából készült nagyon keskeny tölcsér, és van rajta egy-két húr, nem úgy játszanak rajta, mint a csellón, hanem fordítva. Középben fogják az üveghangokat és fent a nyaknál húzzák meg. A hangszer ezáltal, hogy a húrláb nincs odaragasztva, hanem rezeg, ezáltal trombita hangot ad. És most jön a lényege, ez tulajdonképpen "Mária trombitája". Ez egy egyházi hangszer. Miért? A középkorban, a templomokban a nők nem fújhattak meg hangszereket, nem vehették a szájukba, mert obszcén volt.

A design a mai korban elengedhetetlen jellemzője a hangszereknek. A legegyszerűbb példa, ha megnézzük a gitárokat, szinte tévedhetetlenül állapítható meg ránézésre, hogy az egyik Fender, egy Gibson, egy Gretch, vagy egy Yamaha. Készítettem egyszer egy hangszert, amelynél különösen nagy figyelemmel voltunk a formatervezésre. A hangszer testét a MOME-n, akkoriban még Iparművészeti Főiskolán csináltuk a formatervezők számára létrehozott műhelyben, egy érdekes, műanyag-leszívásos technológiával, speciális ferdén álló fa marókkal. A mai napig meg van a hangszer. Olyan szép design tárgy lett, hogy beválasztották az év design tárgyai közé Németországban. Érdekesség, hogy miután hazai múzeumnak nem kellett, ezért a lipcsei múzeumnak ajándékoztam. 

Szépen szól – interjú Mandel Róberttel - Fotó: Official

 

 

A Tóth Project, Tóth László építészcsapata számára magától értetődő, hogy egy otthon külső és belső tereit teljes mértékben az építettő családra szabják, amihez szinte „bele kell bújni” az adott család életébe, hogy majdani lakóterük tökéletesen az ő kényelmüket szolgálja.

A nemzetközi szinten elismert divattervező új területeken is kipróbálja alkotói kreativitását a divat mellett. Milyen tervei vannak? Miről szól regényének második kötete? Náray Tamással budapesti szalonjában beszélgettünk.

A neves designer elárulta nekünk, hogy melyek a kedvenc tárgyai, milyen ékszereket, órákat, ruhákat visel, és milyen tervezői álmai vannak, amelyek még nem váltak valóra.

It's Always Tea-Time címmel nyílt nemzetközi kiállítás a Deák 17 Galériában, ahol 18 ország illusztrátora mutatja be Alíz Csodaországban témájú művét.

Képes adatbázis ajánló