Káprázat a kifutón - Náray Tamás fantáziavilága

Forrás: 
Náray Tamás
2015.10.11.
Dans le jardin parisien - Náray Tamás F/W 2015-16 MEN/WOMEN - Fotó: Bolya Árpád

Álom és valóság mosódott egybe Náray Tamás F/W 2015-16 MEN/WOMEN bemutatóján, szeptember 17-én a Művészetek Palotájában. Valóságos káprázat volt és nem csupán egy törékeny látomás, amit  hazánk híres divattervezője lenyűgözően elegáns és merészen rafinált ruhái keltettek az elbűvölt nézőkben.

Náray Tamás 2015-16 őszi-téli bemutatóján nemcsak vágyakat ébresztett, hanem vágyakat váltott valóra közönségében, akiket magával ragadott a látvány, a manökenek mozgása, a zene, a színek, a formák és az érzések tökéletes összhangja. Különlegesen felemelő, amikor egy nő egyszerre érzi magát tündöklő királynőnek és irtózatosan dögösnek. Náray Tamás meseszép kollekciói minden alkalommal beteljesítik az átváltozás folyamatát: ruháit viselve a nők kivételesnek, szabadnak és vonzónak érezhetik magukat. Hiszen a precízen megalkotott formákban és arányokban, a drága anyagokban, a mindig a saját útját járó divattervező gazdag képzeletvilága ölt testet, megvalósítva álmokat, ötvözve egymással elmúlt és modern korok hangulatát, átvezetve a jövő még csak felsejlő történeteibe.

Dans le jardin parisien - Fotó: Náray Tamás, Paál Dénes

Náray Tamással a tervezői képzelet és az alkotói szabadság varázserejéről beszélgettünk.

Álomszerű a mostani 2015-2016 őszi-téli kollekciód, mi inspirált a tervezésnél?

A munkám során legtöbbször az motivál, hogy el tudjam emelni a hétköznapoktól a "ruhacsinálást" és a megjelenést. Az öltözködésünk egyrészt ne merüljön ki pusztán abban, hogy legyen valami divatos, vagy trendi rajtunk, hogy ezzel megfeleljünk a környezet elvárásainak, ha illik az ránk, ha nem, másrészt egy ruhadarab, vagy egy öltözék képviseljen többet annál, mint hogy "csak" eltakarjon, mert pucéron azért mégsem mehetünk ki az utcára. Nem tudom, kell-e szégyenkeznem emiatt, de soha nem érdekelt igazán a street fashion, azaz az utca divatja, és soha nem figyeltem sem a tömegmárkákat, sem pedig a nemzetközi trendeket. Mindig igyekeztem a magam útját járni, ami sok embernek feltűnt és ezáltal sikeressé tett, és ami itthon, magától értetődően, sok embernek nem tetszett.  (Nevet... a szerk.) Azt mondták velem kapcsolatban a pályatársak és a divat-bloggerek, hogy remélik, ha egy külföldi idetéved és meglátja a kollekcióimat, nem fogja ez alapján azt gondolni, hogy ez a magyar divat. Mert az számukra borzasztóan nagy blamázs lenne. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem ütött szíven a sok kritika és esztelen bántás, ami sokszor odáig is elment, hogy még az üzletünk méretébe is belekötöttek. Túl nagynak találták ugyanis a régit... Ma már persze mosolygok ezeken, hiszen a szakmai pályám hosszú távon engem igazolt.

Dans le jardin parisien - Fotó: Náray Tamás, Paál Dénes

Meggyőződésem, hogy jól tettem, hogy el akartam emelni a ruházkodást a mindennapoktól. És hogy ez az "elemelés" miben nyilvánul meg? Abban, hogy megszállottan szeretem az eleganciát és a harmóniát, szeretem néha a túlburjánzó díszítést, máskor pedig a megnyugtató, egyszerű szépséget. Semmi nem tud úgy érdekelni, mint a luxus. Kerülöm a drámát és a tragédiát mind a kifutón, mind pedig a mindennapi életben. Rajongok a szép, tiszta színekért.  Az őszi-téli kollekciómban nagy hangsúlyt kaptak a különböző test, bőr, bézs, dió, mogyoró, óarany árnyalatok, amelyek egyszerre tették  álomhoz hasonlatossá  és fantasy-szerűvé a ruháimat. A ruhák tónusa szinte egybeolvad a viselőjükkel, ezért ezekhez társítottam egy kis orchidea rózsaszínt, mentát, vaníliát, azaz némi pasztellt, aztán kevertem bele egy kis orientalizmust, indiai díszítőművészetet aranyhímzésekkel, aranygyöngyökkel, amik egyre izgalmasabbá és egyre fenköltebbé tették a kollekciót. Az ezüstök, a leheletfinom kékek, az ég és a levegő színei, az arany, a barnák és a rozsdavörösek pedig a föld színei. Ha jól belegondolok, az egész kollekció inspirációja egy képzeletbeli világ, vagy egy másik bolygó. Ami persze akár a Föld nevű bolygóm is lehetne, csak hát egy magasabb fejlettségi szinten...  (Nevet... a szerk.) Igen, ez alkalommal egy fantasy világot terveztem, álomszerű transzparenciával.

Hogy lehetnek a ruháid ennyire fenségesen elegánsak, és közben izgalmasan rafináltak?

Ahogy az elején mondtad, egy nő, úgy vélem,  érezheti magát királynőnek és dögösnek is egyszerre, a kettő nem zárja ki egymást. A női kollekcióban komoly hangsúlyt kapott a bőrszín, ami picit áttetsző. És emellett a skarlátvörös és a karmazsinpiros is, a feketével kombinálva, ami egy igen felfokozott hangulatú színpárosítás.  Szeretem együtt a két színt, de patikamérlegen adagolva, a vörös inkább csak dekoráció a feketéhez. Mindkét színvilágnak erős a szexuális ereje. Ez is fontos. Mert ha egy szép ruhában nincs szex, az olyan, mintha a kedvenc ételedből kimaradt volna a só... Vagy a cukor, ha netán édesség lenne az...

Fontosnak tartod a képzelet, a fantázia erejét?

Mindenkiben van mostanában egy elvágyódás abból a világból, ahol mindenhonnan dől ránk a negatív hírek árja, ahol arra buzdítják az embereket, hogy legyenek minél elégedetlenebbek és magukba fordulóbbak, zártabbak és haragtartóbbak. Paradoxon, de szeressenek gyűlölni, mert az segít, hogy ne a magunk életével kelljen foglalkozni. Nagy a bizonytalanság. Az egész közeg, amiben napról-napra létezünk leginkább egy megrepedt méregkapszulára hasonlít. Csak egy szűk réteg jut tiszta oxigénhez. Ezért szükségünk van minden egyes molekulára, ami enyhülést adhat. Ha ránézel a kollekcióimra nyugalmat érzel. Én harmóniára vágyom magam körül, kívül és belül is. A tervezés az egy varázslat, és amennyi mágikus erőm van, azt szeretném jóra használni. A bemutató egy ünnep, amely felemel, örömet okoz, attól a 300 embertől, aki jelen volt, olyan visszajelzéseket kaptam, hogy élvezték, teljesen el voltak varázsolva és nem akarták elhinni, hogy most vége és el kell indulni hazafelé. Ők jó darabig viszik magukkal az este emlékét, az érzéseket, az élményeket.  Szebbek lehetnek ettől a napjaik. Én pedig ezekből az energiákból kapok vissza. Amikor szeretettel gondolnak rám, mert valamit adhattam nekik.

A tervezésnél szükséged van valamilyen különleges körülményre, állapotra?

Nem, nincs, bármikor tudok magamnak egy olyan belső aurát teremteni, hogy magával ragadjon az, amit éppen csinálok. A tervezés egy végtelenül kikapcsoló dolog, mert akkor csak a színes ceruzák vannak, meg a papírok, és a fantázia világa, amit elképzelsz. Ezért nem is szeretem nézegetni a külföldi divatbemutatókat, divatlapokat, mert óhatatlanul elvisz egy másik irányba. A belső világomra összpontosítok.

Nagyon különleges anyagok jelentek meg az új kollekciódban.            

Sokfajta kézi hímzés, applikáció díszítette a ruhákat, például az aranyszínű és bézs kombinációra bézs és ezüst anyagból hímeztünk virágokat.  Az elegancia csúcsa és felső foka az, amikor már szinte észre sem vehető a rendkívül értékes díszítő technika, hiszen csak akkor látod, hogy milyen csodálatos munka van benne, amikor közel mész hozzá. Sok mindent találtunk ki saját magunk, voltak anyagok, amiket szokatlan módon összeházasítottunk, így a tüllt a bőrrel, vagy éppen a selymeket borítottuk be tüllel, ami által egy opálos fényt kapott minden belőle készült modell. Speciális alapanyagokból még speciálisabb anyagokat készítettünk. Organzából, némi gyönggyel, kis virágokat applikáltunk buklé szövetekre, kasmírszövetbe hímeztünk ezüstszállal mintát, vagy különféle lézervágott bőröket béleltünk elütő színű selymekkel. Próbáltam az alapanyagokat és a kiegészítő díszítő elemeket is úgy átdolgozni, hogy egy fantasy világ részei legyenek. Ugyanakkor az is alapvető szempont volt, hogy ezeket a ruhákat fel lehessen venni, hiszen nem jelmezek készültek vagy dekorációs kellékek egy filmhez, hanem ezeket a ruhákat embereknek szántam.

Hogy tudod azt elérni, hogy a ruháid tökéletesen kiemeljék a női alakot?

Nem biztos, hogy egy ruhának szűknek kell lenni ahhoz, hogy  a test vonalait láttatni engedje, vagy feltétlenül követnie kell a hagyományos homokóra vagy amfora formát. De az rendkívül fontos, hogy egy ruha sikkes legyen, fókuszáljon valamire, legyen csípőre vagy derékra idomozva, érzékien, lágyan kövesse a test vonalát. A mostani kollekcióban sem voltak igazán szűkek a ruhák, de az egyenes vonalvezetésűek például mind a csípőre voltak idomozva. Izgalmas kettőssége jött létre a bővebbnek és az alakra feszülőnek. Egyébként kedvenc korszakom a 60-as évek vége, 70-es évek eleje, formai megoldásokban sok mindent próbáltam átmenteni ebből az időszakból, persze átdolgozva a mai kor sajátosságainak és a mai divat állította követelményeknek. Ide tartoznak a rövidebb állású kabátkák, a háromnegyedes ujj hosszak, a lefelé szűkülő, boka felett végződő nadrágok oldalt rövid, ám elütő színű zipzárral, a kicsit magasabbra helyezett derékvonal, a rafináltan elől nyitott kabát, ami derékban egy kicsit eláll, és ezáltal karcsúsít, valamint a nyak körül felszabott vállak és mell alatti viszonylag lendületes bőség, ami nem „A” vonal, hanem mégis inkább „I” sziluett.

Dans le jardin parisien - Fotó: Náray Tamás, Paál Dénes

A bemutatón újra megjelentek a férfi modellek is, ráadásul elég merészek. Hogyan viszonyultak ehhez a vonalhoz a magyar férfiak?

Régebben is voltak férfi kollekcióim, csak az utóbbi pár évben más munkáim elvették ettől az időt. Akinek tetszik, az megveszi a ruháimat, akinek túl merész, az nem veszi meg, egyébként már lettek is rájuk vevők.  Csak azt tudom hangsúlyozni, hogy ruhatervezőként én a saját magam útját járom, olyan ruhákat csinálok, amik nekem tetszenek. Örülök, hogy azért akad szép számmal, akinek az enyémhez hasonló az ízlése.

Miről szólt a 2015-ös éved eddig?

Ebben az évben a ruhatervezés került előtérbe, voltak jelmeztervezéseim itthon és külföldön is. Dolgoztam Spanyolországban, a következő évadban bemutatásra kerülő Don Carlos jelmezeire adtam le a terveimet. Berlinben pedig a Kékszakállú herceg vára, modern elképzelésekkel színpadra vitt izgalmas előadása számára terveztem, ahol a hét ajtót hét férfi személyesíti meg. Itthon pedig a Jégkirálynő jelmezeit készítettem Katarina Witt számára a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Álarcosbálhoz. Ezek mellett volt még egy különleges felkérésem a Libri Könyvesbolt hálózat részéről formaruha tervezésére. Először tartottam a feladattól, hiszen a munkaruhával szemben mindenkinek van ellenállása, és különféle testi adottságokra kell egyfajta ruhát tervezni. Végül kétféle női és kétféle férfi modell született, szürke alapon bézs díszítésekkel, amelyek a Libri új,  „L” alakú logóját mintázzák meg a ruhákon. Óriási sikerük lett, amikor egy országos boltvezetői értekezleten az én ötletemre nem manökenek, hanem a vállalat dolgozói mutatták be kifutón a modelleket. Nagyon örültem, hogy az első ellenérzésen túljutva megszerették a munkaruhát. Tudod, én alapvetően pozitív beállítottságú személy vagyok, minden dolognak a jó oldalát nézem, és igyekszem abból kihozni a legtöbbet. Ha valami nem éppen a szájam íze szerint való, esetleg nem úgy sikerül, ahogy kellett volna, akkor a károk enyhítésére koncentrálok. Megmentésben jó vagyok! A tervezési munkákhoz is mindig úgy állok hozzá, hogy a siker nem cél, hanem ha van, akkor következmény.

Jól érzékeltem, hogy ez a csodás kollekció egy boldog ember kollekciója?

Azt hiszem, igen. (ismét nevet... a szerk.) Tudod, kértem Istent, hogy adjon boldogságot és elégedettséget. Azt felelte, nem tud. Azt mondta, áldást adhat, amikor csak kérem, a többi pedig rajtam áll.

 

Zentai Emese a megalkotója ennek az izgalmas kollekciónak, mely egy vízió, egy álom alapján született meg. 

A görög származású ékszertervező különleges kollekciói elkezdték meghódítani a világot. Christina Soubli az antik Görögország és Bizánc ékszerkészítési hagyományait követve álmodja meg csodáit.

Pásztor Annával, az Anna and the Barbies zenekar énekesnőjével és személyi stlyistjával, Kiss Márkkal beszélgettünk öltzöködésről, a színpadi jelmezek erejéről és kettejük közös munkájáról.

Szereted a különleges ékszereket? Akkor válogass magyar ékszertervezők munkái közül! Összegyűjtöttük kedvenceinket. Még épp időben, hogy felírhasd a kívánságlistádra!

Képes adatbázis ajánló

Wladis ékszer

Wladis ékszer

Forrás: 
Wladis Galéria